2012. február 16., csütörtök

Piros ciklámen

Nem egy virágról van szó, hanem két alvó manóról. Egy pirosról és egy ciklámenről. Ugyan előző bejegyzésemben éppen azt fontolgattam, vajon vannak-e színek, amelyek nem illenek egymáshoz, és arra jutottam, hogy nincsenek, most mégis meg kell cáfolnom önmagam, mert a szóban forgó kettő nagyon is furcsa párost alkot. Szerintem nem illenek össze. Most mégis azért állítottam őket egymás mellé, mert mindketten alszanak, hasonlóak, és ebből kifolyólag nem akartam nekik külön-külön bejegyzést szentelni.
A piros nem lett az igazi, pedig nagyon rákészültem. A fejemben megvolt a külső, mégsem az kerekedett ki belőle, van ilyen. A gombocskákat lazán elszórtan akartam rávarrni, de nem sikerült. Illetve nem annyira mutatós. Én szeretem a rendet mindenhol, még a babáimon is. Zavar a féloldalasság, az aszimmetria nyugtalanságot kelt bennem. Be kell látnom azonban, hogy sokan vannak ezzel éppen ellentétesen. Nos, rájuk gondolva nem cselekedtem úgy, hogy egy hirtelen mozdulattal a kukában landoltatom ezt a piroskát. Na jó, azért ennyire nem ellenségem, csak hát nem a szívem csücske... A színvilága megmentette, meg a fehér kis bojt a sapkáján. Azt szeretem. :o) A ciklámen már egy fokkal jobban sikerült, ott legalábbis szimmetrikusak a gombok, és talán nem annyira homogén. A "Baby" felirat a kedvencem. Kisbabás az egész. :o)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése