2011. április 17., vasárnap

Kilenc nap szünet

Újra itt vagyok, de nagyon elmaradtam. Mindennel. A bejegyzésekkel, a varrással, a képekkel... Viszont Dabronyban pihentem kisfiammal és férjem anyukájával (utálom azt a szót, hogy anyós, mert őt a legkevésbé sem érzem annak, hanem második anyukámnak) ill. apukájával náluk, kilenc napig. Nagyon jó volt, és persze a férjem, Szabi is velünk volt a hétköznapokat keretező hétvégi napokon. Gondolkodtam, hogy vigyek-e varrnivalót, de aztán úgy döntöttem, inkább élvezem a "szabad" órákat, amikor nem kell anyukának lennem (csak a szemem sarkából :o)), mert Kati néni Petivel van. Ezalatt én rengeteget mosogattam, mert azt imádok! Érdekes, az legalább annyira feltölt, mint a varrás. 
Rengeteg élményben volt részünk, szép volt, jó volt, és nagyon kár, hogy elmúlt... 
Most viszont alig várom, hogy újra a varrógéphez üljek, és alkossak. Sajnos, a nyuszikkal elmaradtam, így azok már nem készülnek el húsvétra, mint ahogy terveztem, de remélem, így is gazdára találnak majd.

2011. április 6., szerda

Gyermek kalap és kiskendő

Nem tűntem el, csak iszonyú fáradt vagyok, és leeresztettem egy kicsit, amíg Anyukám itt volt nálunk, Zsámbékon. Sokat foglalkozott Petivel, amíg én varrtam. Nem ültem egész nap a varrógép fölött, mert élveztem a napsütést meg a virágokat, a bejegyzések is elmaradtak... Viszont született egy kis kalap és egy nyálfogó kendőcske. A szürke plüss újonnan vásárolt méteráru egy szuper boltból (MINITEX, Soroksári út 110.), aminek létezését SzarvasMicitől tudtam meg. A csíkos pamut egy belül bolyhos textil, ami fénykorában (női) felsőrész volt, de én vandál módon szétnyírtam. Szoktam ilyet... A turkálókban nagy kincseket lehet találni. :o)
Megvásárolható a Meskán.
Íme az új mű, amit ráadtam Petire: