2011. március 17., csütörtök

Eső és virág

Ma nagyon barátságtalan idő volt, pedig már itt volt a tavasz pár napig. Úgy éreztem, hogy ősz van. Petivel nem is tudtunk elmenni sétálni, még csak ki, a kertbe sem, mint tegnap. Semmihez nem volt kedvem, tényleg. Vannak ilyen napok, amikor az ember csak ül és bámul ki a fejéből, és kizárólag a napi szükséges rutin feladatait végzi el. Esetemben ez az etetésben és a pelenkázásban ki is merült. :o)
Még varrni sem volt hangulatom, egészen addig, míg meg nem néztem, hogy mit csinál az asztalomon feledésbe merült virágbabám. Tegnap este eszembe jutott, már vagy négy éve, hogy ott árválkodnak szebb napokra várva a szekrényem mélyén a félkész virágocskáim. Hirtelen felindulásból ahelyett, hogy elmentem volna aludni, gyorsan nekiugrottam, és majdnem kész is lettem a rózsaszínnel. Ma be is fejeztem, Petikém legnagyobb örömére. Minden játékomat megbabusgatná, összenyálazná (ahhoz nagyon ért), de ez a kis baba valamiért különösen tetszett neki. Fogta, nézegette, az arcához simította, beszélt hozzá (te-te-te meg dá-dá), és nagyokat kacagott neki. :o)
Virágbabám megvásárolható a Meskán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése